2010. jan. 25.

A nyughatatlan (Walk the Line)

A nyughatatlan cím  már magában is sokatmondó. Mozgalmas, fordulatos látványos filmhez illő cím, ami egy zenész életrajzi filmjéhez tökéletesen illik Joaquin Phoenix (Johnny Cash) életének bemutatása minden szemszögből. Vidéki vallálos fiúból a lányok bálványa, világsztár lett a vallásosság, ami maradt régi életből. Mindent elért, amit egy zenész elérhetett - csúcsokat döntött eladásban, a ranglisták élén volt, mindene megvolt pénz siker gazdagság.

Katonaság előtti barátnője - akivel csak pár hónapot jártak - tartja benne a lelket, hogy kibírja a katonai szolgálatot Európában. Közben gitárt vesz és a zenei tehetségét felhasználva számokat ír a háborúról és a  katonaságról. Nem szereti és ezzel nem tudtam jól megfogalmazni a katonasággal szembeni mérhetetlen gyűlöletét.

A katonaság után elveszi a lányt, aki 2 évet várt rá. A házasságuk már az elejétől kezdve boldogtalan volt. A kis Johnny vonzalmat érzett June Carter iránt - megfogta a hangja, a megjelenése és az évek folyamán a vonzalom szerelemmé változott, meghódíthatatlan csúcsként lebegett szemei előtt. Minden cselekedete/tette ennek a hegynek a meghódítása köré épült. Az elős személyes találkozás után minden megváltozott. A feleségét és a gyerekeit csak nyűgnek tartotta, ha otthon volt aludt. Azokon a napokon se tudott a családjával törődni, amikor nem koncertezett. Egy koncertsorozat alkalmával együtt zenélt a következő sztárokkal: Elvis, Jerry Lee Lewis, és Roy Orbison - persze ő se volt kisebb sztár.

Egy  ilyen koncertsorozat közben szokott rá a drogokra, persze az alkohol szeretete családi vonás. Apja rendszeresen ivott és a család sokat szenvedett emiatt.  Johnny Jack elvesztésekor éppen horgászott, apja őt hibáztatta és sose tudott neki megbocsájtani, pedig az ő lelkiismerete se volt tiszta. Akkor is a kocsmában volt és részegre itta magát, ahogy azt mindig is szokta. Ez a trauma sokáig nem hagyta nyugodni , feldolgozni viszont biztos, hogy sose tudta - bátyja elvesztése volt élete legszörnyűbb élménye. Szüleivel is megromlott a kapcsolata - sose ismerték el a sikereit, támogatták, de talán nem teljes szívvel - anyjával a kapcsolata nem volt rossz, mint apjával, de jó se volt.

A szíve igaz szerelme hol férjnél volt, hol nem állt szóba vele, hol eltűnt a közszférából. De nehéz küzdelem árán rendezte a sorsát - kezelte alkohol és drog problémáját - fel tudta dolgozni a sikert és nem engedett minden rajongót az öltözőjébe. Még idejében észbe kapott és szerencsére a sors is kegyes volt hozzá. Álmai nője is hasonlóan érzett. Innentől kezdve a visszafogott életvitel mellett kiegyensúlyozott családi élettel még 35 évig kitartottak egymás mellett halálukig.

A film jól mutatta be az akkori viszonyokat, mind a társadalomban mind a háztartásokban mind a munka és a szórakozás terén. A két főszereplő alakítása felülmúlhatatlan a szerelmük annyira tökéletes, hogy már talán túlságosan is szép, de mindenképpen érdekes, mert a sok tagadás és visszautasítás sem tudta megakadályozni, hogy a szerelem beteljesedjen, nem tudtak ellene tenni - az első pillanatokban megpecsételődött a sorsuk.

Mindent összevetve én akárhányszor meg tudnám nézni, ezért az  AWESOME kategóriába sorolom.