
Az antiszemita nézeteket valló Danny nem a vallással, a hovatartozással harcol, hanem saját magával és származásával. Nem ért egyet teljes mértékben a tanokkal, de el sem utasítja őket, annak ellenére, hogy szélsőséges nézeteket vall és a zsidók kiirtása a fő programja. Az egész művön átfutó jellemfejlődés jól megfigyelhető ... a lázadó fiatal a korából fakadó hirtelen felindulásoktól ( az úton sétálnak és a rájuk dudálókkal összetűzés vége a börtön lesz ), majd amikor a vidéki háznál összever egy hasonló nézeteket valló embert, továbbá az éttermi balhé, amiinek következménye tolerancia teszt, ami szerintem megindítja a helyes úton. Az idős zsidó, aki elmeséli, hogy halt meg a fia, aki csak 3 éves volt. a náci tiszt a szuronyát a fiú mellkasába döfi, mintha vasvillával emelné a szalmát. Ez a motívum többször is megjelenik. Eleinte ismeretlen a tiszt, mert új az élmény. Majd, ahogy gondolkodik, úgy veszi észre, hogy a jelenlegi énje a náci katona. Majd a végső felismerés, amikor kiderül ország világ előtt, hogy zsidó. Ő egy személyben a náci katona és a gyermekét elvesztő apa, de itt változik meg a történet. Az apa szerep módosulása tükrözi az egész film mondanivalóját, az apa nem nézi végig tétlenül fia halálát, hanem saját élete árán is végez a náci tiszttel. Mit mond ez? Csak annyit, hogy az elveik mellett ki kell állni - akármi történjen a saját igazunk, saját érdekeink mellett ki kell tartani. Az öngyilkosság vet véget Danny őrlődésének, itt érti meg, hogy nem élhet úgy, hogy mindkét oldalon áll. Gyűlöli a zsidókat és ő maga is az.
Kellemes csalódás volt a film, azt gondoltam, hogy egy történet nélküli antiszemita filmet nézek meg, ami semmi érdemi információt, gyenge játékot esetleg élvezhetetlen gyilkolást/kegyetlenséget mutat. Minden szempontból egy többször nézhető film. Ez a végleges véleményem.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése