Eredet (Inception)

A múlti héten már kerúült fel film Leonardo DiCaprio szereplésével, igaz a két szerep és a két Leo között is ég és föld a különbség, ami nem merül ki a korbeli eltérésben. Dom Cobb egy világszerte körözött profi tolvaj. A film a Memento cimü  filmet jegyző Christopher Nolan munkája. 

A történet körvonalai egy idősek a  Mementóval. A hangsúly nem a lopáson van, hanem annak egy szokatlan és futurisztikus módján van. Álom. A kulcsszó: ÁLOM. A tudatalatti alvás közben is szárnyal, pörög, dolgozik. Az álmok születése nem véletlen, a tudatalatti műve - szokatlan módja a kommunikációnak. Ebben a sebezhető állapotban a profik képesek minden információt kinyerni az  áldozatok agyából. Nehéz mesterség, még nehezebb vezető pozícióban,  minden pillanatban elsőnek/egyetlennek lenni. Az álmok és a csapdák sokfélék. Függ a felkészültségtől, a  csapat tagjaitól és nem utolsó sorban az alanytól. A legfontosabb a  látszat, egy biztonságos háttér biztosítása. Minőségi tervezéshey,  tökéletes forgatókönyv dukál.

Röviden erről szól a film. Több síkon játszódik a történet, egy képzeletim még egy és még egy .... annyira mélyre ágyazva, ami már a legelvadultabb sci-fi fóggőknek is sok lehet. A feladat nem az információ megszerzése, hanem annak beültetése. Nem lehetetlen kísérlet, de eddig senkinek sem sikerült. A példa rá Cobb halott felesége, akivel egy teljesl életet éltek le a saját álmuk sokadik szintjén. Végül visszatérek a valósághoz, DE az asszonyba ültetett gondolat olyan erős volt, hogy a valóságot is csak álomnak hitte, halálával elválasztotta a gyerekeit az apjuktól és végetvetett egy gyönyörű életnek.

 A tehetséges üzletember haldoklik, fiával való viszonya szörnyű, így a fiú apja utolsó szavaira várva nehéz döntés előtt áll. A cég feldarabolása vagy folytatni apja nagy álmát. A konkurencia meg szeretné előzni a bajt, így hát felbéreli Cobb-ot és csapatát erre a lehetetlen feladatra - mivel az előző munkájuk bukása miatt úgyis a halál várna rájuk, így könnyedén mondanak igent a lehetlenre. A csapat építész nélkül maradt, így egy tehetséges és lekes diákot bárelnek fel, aki rájön Cobb titkára, álmában még életben tartja nejét, így a tökéletes építész képtelen megtervezni mások álmát a saját vágyai kizárhatatlnasága miatt.

A feladathoz szülsége van egy koktélkeverőre is, aki elkészíti a több órás alváshoz szükséges keveréket. Az álom az álomban már magában is veszedelmes, de az újabb rekurzív álmok már szinte lehetetlen küldetésnek bizonyulnak. Bejutni még egyszerű, DE visszajutni már kevésbé. Összehangolt hullám segítségével tudnak csak visszatérni. Sok nehézséggel kell szembe nézniük, mivel az alany jól képzett és az agya védelmi mechanizmusát nehéz megtéveszteni. Mindezek ellenére elültetik a gondolatot. A gondolat úgy viselkedik, mint egy donorszerv, ezért vagy megragad vagy kilökődik. 

Ebben az esetben siker zárta küldetést, ami szinte lehetlen volt, ezidáig. Cobb újra a gyerekeivel lehetett az új vízumának köszönhetően.

A film nem annyira jó, mint ahogy mondják, DE mindenképpen egyszer érdemes megnézni. Ha valaki elősre nem értette meg, nyugodtan nézzem meg mégegyszer nem olyan bonyolult - csak a totemet kell figyelni. Szerintem ez Awesome film, annak ellenére, hogy mostanság nem nézném meg mégegyszer.

Idézet

Eames: (a géppisztollyal lövöldöző Arthur-nak) Itt most nagyobbat kell álmodni, pajtás! (majd elővesz egy rakétavetőt)

Dom Cobb: Le kell fizetnünk a pilótákat.
Arthur: És a stewardess-eket is.
Saito: Én megvettem a céget. Könnyebb volt. 

Mal: Tisztában vagy azzal, amit tudsz. De miben hiszel? És mit érzel?
Dom Cobb: Bűntudatot.

Mal: Elég egy apró gondolat, például hogy a világod csak egy álom. Egyszerű kis gondolat, mégis mindent megváltoztat!

Yusuf: Az agyműködés az álomban kb. hússzoros sebességű. Ha az álomban is van egy álom, ez hatványozódik. Három szintnél ez hússzor...
Eames: Bocsánat, matekból mindig gyenge voltam, tehát mennyi az annyi?
Dom Cobb: Egy hét a legfelső szinten, hat hónapig tart a középső szint, az alsó pedig...
Ariadne: Tíz évig. Ki akar tíz évig egy álomban élni?
Yusuf: Az álomtól függ.

Dom Cobb: Minden álom valóságosnak tűnik, amíg benne vagy. Csak mikor felébredünk, akkor döbbenünk rá, hogy valami nem stimmelt. Kérdezek tőled valamit: egy álomnál sose tudjuk, hogy kezdődött, ugye? Valahogy mindig az események közepébe csöppenünk.
Ariadne: Igen, így van.
Dom Cobb: És mi hogy kerültünk ide?

Ariadne: Gratulálok a bájos tudatalattidhoz, Cobb! Igazán elbűvölő!
Arthur: Áh, megismerted Mrs. Cobbot.

Ariadne: Mi az a váró?
Arthur: A strukturálatlan álomtér.
Ariadne: Az micsoda? Ott mi van?
Arthur: Csak az üres, parttalan tudatalatti. Semmi nincs odalent. Legfeljebb az, amit ott hagyott egy olyan útitárs, aki már egyszer időzött a váróban. Van köztünk ilyen - te, Cobb.